Rusty Bunch
Yutori Birodalom
Yutori Birodalom : Titulusok és törvények

Titulusok és törvények


— Titulusok és törvények —

 Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalmi pozíciók

Császár: II. Saehna Jaehaegon Juroe Celgaris császárnő, a legelső császári dinasztia leszármazottja, áll jelenleg a birodalom élén. A yutori birodalom fennállása óta a császár, a legmagasabb világi uralkodói rangot viselő személy, rendelkezik minden és mindenki felett, aki a birodalom földjén született. Ez alól még az Ulcionis Diuine sem kivétel. A császár maga kizárólagosan dönt az örökösének kilétéről. Nem korlátozhatja semmilyen emberi gát, mint a vérkötelék, vagy a befolyás. Bárkit megnevezhet, de kötelessége egyetlen varázslat képletét és szavait tovább örökíteni generációról generációra: az Ulcionis Diuine tagjainak semlegesítéséhez szükséges varázslatot. Elődje: Mondaor Jaehaegon Juroe Celgaris császár.

Ulcionis Diuine: Magyarul: a bosszú istenei. A birodalomtól elidegenített tíz elemi (föld, tűz, víz, levegő) mágiahasználó. Egyedül a császári rangnak kötelességük engedelmeskedni. A törvénykönyvben foglaltak szerint háborúban átlalános hadkötelezettséget vállalnak és hatalmukkal segítik a császárságot, azonban jogukban áll megtagadni egy esetleges háború kirobbantásában való segédkezést. A béke fenntartásának érdekében a császárság elrendelte, hogy az Ulcionis Diuine tagjai csak és kizárólag vészhelyzet esetén használhatja különleges képességeit, illetve tartózkodhat ugyanazon a szigeten.

Király: XIII. Wagor Namio Yasgon Vararill király, az elhult vararill birodalom uralkodóinak leszármazottja, jelenleg Wreadal királyság vezetője, megkoronázott irányítója, aki örökösödés útján hatalomra került férfi uralkodó. Ennek a személynek a címe; rangja a tanácsosoknál és szenátoroknál nagyobb, az Ulcionis Diuinenél és a császárnál kisebb. Jogköre: a törvénykezdeményezés, az királyi gyűlés összehívása, berekesztése, személyesen ő az igazságszoláltatás feje, nála lehet fellebbezni, élhet a kegyelmezés jogával, császári felhatalmazással rendelkezik a birtokadományozással és bérbeadással kapcsolatban, a kisebb vámok őt illetik. Külpolitikai téren hatáskörébe tartozik, hogy képviselje az országot: hadat üzenhet, békét, szerződéseket köthet.

Tanácsosok: A császár bizalmasai, a császári palotában élhetnek. A létszám minden császár esetében változó, mivel a császár személyesen választja ki őket. A tanácsosoktól elvárt, hogy minden nyelven tudjanak beszélni, legyen jó fizikumuk és éles észjárásuk. Ők jogosultak egyedül politikai tanácsokkal szolgálni. Személyi testőrökként is funkcionálnak, illetve szükség esetén nagykövetekként ők képviselik a birodalmat a Wreadali királyságban, a Tengeri birodalomban és Dreqi Ohraxban is. Ha a császár elbocsájtja, vagy új császár kerül hatalomra a régi tanácsosok egyszerű polgárokká, vagy nemesekké avanzsálnak.

Szenátorok: Wreadal királyi udvartartásában lakó harminc császári képviselő, a tanácsosok közvetlen, választott alárendeltjei. Ők felügyelik és érdekképviseletükkel támogatják a császár hatalmát. A nemesek tanult, művelt rétege, akik önerőből érték el a fontosságukat. Ez a pozíció nem érhető el csak vagyon által, szükség van a magas szintű befolyásolási képességre és a jogi és politikai háttértudásra is. Jellemzően nagyhatalmú földbirtokosok, céhmesterek, vagy kereskedők, tehát a gazdaság irányításában fontos szerepet kapottak alkotják eme szenátust.

Városi követek: A polgárok közül választott városi követek, akik a császári tanácsosok közvetlen, választott alárendeltjei. Ez a titulus évente vált gazdát, mivel az aktuális város lakói szavazzák meg cserépszavazással az új követ személyét. Az a személy, aki volt városi követ, maximum egymást követően 5 alkalommal kerülhet ebbe a pozícióba és utána megtagadják tőle a kinevezés lehetőségét. Ezt visszaellenőrizni úgy tudják, hogy az eddigi összes városi követről a császári palotában található levéltárban van feljegyzés, minden váltás esetén kivizsgálás folyik erről. Hatáskörébe tartozik a városi tevékenységek feljegyzése, az adat szolgáltatás és a személyes kérelmek előterjesztése a felsőbb köröknek.

Gárdisták: A gárdisták fő feladata a közbiztonság és a belső rend védelme, a törvények és bizonyos szabályok betartatása, a szabályszegőkkel szembeni eljárás megindítása. A gárdisták egyesülete egy a közigazgatás olyan rendészeti, polgári, fegyveres szervezete, amely a törvényvégrehajtás oldalán működik, miáltal védelmező és kényszerítő erővel felruházott, az erőszakot végső esetben alkalmazó rendfenntartó egység. Minden egységnek van egy gárdafőnöke, aki jelent egy tanácsosnak levél formátumban.

Nemesek: Jelképes társadalmi jelentőségű öröklődő rangot viselő személyek csoportja. Egy kisebb réteg, amely címeken és rangon kívül vagyonnal és megmunkálható földbirtokkal is rendelkezik, van befolyása a piaci kereskedelemre, illetve a banki valuta erősségére. Nemesi rangot vásárolni is lehet a császárnál személyesen 10 000 dantonért.

Polgárok: A polgárok a birodalmi városok, falvak, mocsarak és törzsek közösségének teljes jogú tagjainak számítanak. Minden nemes, gárdista és tanácsos alapjogköre a polgár. A polgárok rendelkeznek joggal és kötelességgel, mint például a törvények védelme, betartása, betartatása, vagy az illetékfizetés (adózás). A birodalom női polgárai pontosan ugyanolyan jogkörökkel rendelkeznek, mint a férfiak. A Wreadali királyságban a polgárságot a keményen dolgozó, szakmával rendelkező réteg alkotja, akiknek a királyság ad bérbe birtokot, akinek nincs bérbe vett birtoka az nem számít polgárnak. A polgároknak is lehet saját vagyonuk, azonban ez nem képez jelentős mennyiséget.

Törvények és büntetések

I. Perbehívás

00. §. Ha valakit perbe hívnak a yutori törvények megszegésének gyanúja végett és nem jelenik meg 100Đ, vagyis 1000₦ bírságolják meg. A perbehívásról és annak folyamatáról egy hivatalból kirendelt küldönc ad hírt a gyanúsított számára. Ha ez legalább három alkalommal meghiúsul, mert nem tudja átadni az üzenetet, akkor a gyanúsított fejére vérdíjat tűznek ki és a családjával fizettetik meg az adósságot. Ha nincs elegendő bevétele a családnak a kifizetéshez, akkor vagy az anyagi javakat kobozzák el, vagy pedig kényszer munkát rendelnek el egy birodalmi birtokon. Ez a család kérvényezésétől függ.

01. §. A bűncselekményt elkövető gyanúsított(ak) perbe hívásához legalább két tanú szükséges. A tanúknak meg kell jelenniük a császári, vagy a követi bíróságon és esküt kell tenniük a császárra egy bíra jelenlétében. Ezen tételek megsértéséért ugyanakkora pénzbeli bírság jár, mint az első paragrafusban foglaltakért.

02. §. Nem lehet perbe hívni olyan személyt, vagy személyeket, akik nem tartoznak a birodalom fennhatósága alá. 

II. Károkozás

00. §. Ha valaki más tulajdonában lévő állatokat, azaz lovat vagy bármi más barmot talált a vetésében, nem szabad megölnie, és ha ezt mégis megtenné, de tettét bevallotta, azonnal tegye jóvá visszavásárlással. Ha az állatot nem ölte meg, de megsebesítette, vagy megsérült a birtokon kóborolva, fogadja magához és gondozza felgyógyulásának napjáig. Ha azonban tettét nem vallotta be, esetleg szándékosan lopta el, de rábizonyult, akkor a következő paragrafusok szerint kell eljárni minden esetben:

01. §. Ha valaki szopós malacot lop, és ez rábizonyul, fizessen: 12Đ / 120₦ -t.

02. §. Ha valaki éves malacot lop, és ez rábizonyul, fizessen: 12Đ / 120₦ -t.

03. §. Ha valaki idősebb sertést lop, és ez rábizonyul, fizessen: 25Đ / 250₦ -t.

04. §. Ha valaki kandisznót vagy vezérkocát lop, és ez rábizonyul, fizessen: 70Đ / 700₦ -t.

05. §. Ha valaki libát lop, és ez rábizonyul, fizessen: 12Đ / 120₦ -t.

06. §. Ha valaki kakast lop, és ez rábizonyul, fizessen: 12Đ / 120₦ -t.

07. §. Ha valaki tyúkot lop, és ez rábizonyul, fizessen: 12Đ / 120₦ -t.

08. §. Ha valaki kecskét lop el, és ez rábizonyul, fizessen: 12Đ / 120₦ -t.

09. §. Ha valaki szopós borjút lop, és ez rábizonyul, fizessen: 12Đ / 120₦ -t.

10. §. Ha egy- vagy két éves marhát lop, és ez rábizonyul, fizessen: 70Đ / 700₦ -t.

11. §. Ha valaki ökröt vagy tehenet lop, és ez rábizonyul, fizessen: 100Đ / 1000₦ -t.

12. §. Ha valaki szopós bárányt lop el,  és ez rábizonyul, fizessen: 5Đ / 50₦ -t.

13. §. Ha valaki - pl.: igahúzásra használt - munkaállatot, vagy lovat lop, és ez rábizonyul, fizessen: 100Đ / 1000₦ -t.

14. §. Ha valaki betanított vadászkutyát lop el vagy öl meg, és ez rábizonyul, fizessen: 70Đ / 700₦ -t.

15. §. Ha valaki pásztorkutyát lop el vagy öl meg, és ez rábizonyul, fizessen: 70Đ / 700₦ -t.

16. §. Ha valaki egy sólymot lop el, és ez rábizonyul, fizessen: 100Đ / 1000₦ -t.

17. §. Ha valaki zárt helyről lop el egy méhkast,  és ez rábizonyul, fizessen: 100Đ / 1000₦ -t.

18. §. Ha valaki császári állatot lop, és ez rábizonyul, fizessen: 1000Đ / 10000₦ -t.

A császárság és a yutori polgárok ellen elkövetett tettekért járó büntetés:

19. §. Ha valaki a más tulajdonában lévő vetésben, vagy zárt területen okozott kárt, akkor köteles megfizetni teljes piaci árát mind a terménynek, mind az anyagi javaknak (pl.: bútorok, festmények, szobrok). A nemeseknek kötelezően vezetni kell egy leltári főkönyvet, amelyben vezetve vannak a bútoroktól kezdődően egészen az utolsó evőeszközig mindenről, ami a birtokukon van. Ez öröklés szempontjából is fontos, de ebben az esetben azért, mert ha nincs felvezetve a főkönyvbe a tönkretett tétel, akkor nem köteles a kár okozója megtéríteni az árát, sőt perbe is hívhatja lopás vádjával az illetőt.

20. §. Ha valaki elrabol egy yutori polgárt, és ez rábizonyul, fizessen: 1700Đ / 17000₦ -t.

21. §. Ha valaki elrabol egy, a császár védelmét élvező személyt, és ez rábizonyul, fizessen: 2000Đ / 20000₦ -t.

22. §. Ha valaki 8 napon belül gyógyuló sebet ejt egy yutori polgáron az fizessen: 50Đ / 500₦ -t.

23. §. Ha valaki 8 napon túl gyógyuló sebet ejt egy yutori polgáron az fizessen: 100Đ / 1000₦ -t.

24. §. Ha valaki 8 napon belül gyógyuló sebet ejt egy császári gárdistán az fizessen: 150Đ / 1000₦ -t.

25. §. Ha valaki 8 napon túl gyógyuló sebet ejt egy császári gárdistán az fizessen: 300Đ / 3000₦ -t.

26. §. Ha valaki megöl egy yutori polgárt és ez rábizonyul, abban az esetben halálbüntetésre ítéltetik. 

27. §. Ha valaki megfenyegeti, vagy kezet emel Őcsászári fenségére, az halállal lakol.

III. Illetékfizetés

00. §. A perbehívás költsége: 5Đ / 50₦. A perbehívó kötelessége kifizetni, azonban ha a gyanúsítottról bebizonyosodik, hogy valóban bűnös azonnal rá terhelődik a perbehívás költsége, amit a hivatal kifizet a perbehívónak, így a bűnös a hivatalnak kell befizesse ezt az illetéket.

01. §. Egy szobás ház után járó illeték per holdtölte: 12Đ / 120₦.

02. §. Két szobás ház után járó illeték per holdtölte: 24Đ / 240₦.

03. §. Három, vagy annál több szobás ház után járó illeték per holdtölte: 50Đ / 500₦.

04. §. A földbirtokokra és a nyaralókra nincs pénzbeli illetékfizetési kötelezettség.

05. §. A földesurak kötelezettsége, hogy az éves betakarított termény minimum 40%-a a szolgálókhoz és földművesekhez kerüljön.

06. §. A kereskedők minden évben fizetendő illetéke: 2500Đ / 25000₦.

07. §. A cégér hivatalos beszerzési ára: 2400 Đ / 24000₦, vagy 3 havi takarmány.

08. §. A céhmesterek, mesteremberek minden évben fizetendő illetéke: 3000Đ / 30000₦.

09. §. A tanácsosok, a császári szolgálók és a gárdisták illetékfizetési mentességet élveznek, amíg a birodalmi udvart szolgálják.

10. §. Minden szigeten vámot szednek, hogy a kereskedő hajókon lévő legénységet ki tudják fizetni. Ez a vám minden yutori birodalomhoz kapcsolódó szigeten 200Đ / 2000₦. A piaci árakon ezen vám is feltűntethető, amennyiben ritka különlegességről van szó, és legalább két szigeten keresztül hozták. 

IV. Vándorlás

00. §. Ha valaki egyik faluból egy másikba akar költözni, és ha egy vagy többen is azok közül, akik a faluban élnek, be akarják fogadni, beköltözhet, ha azonban csak egy valaki is akad, aki beköltözését ellenzi, nem szabad ott maradnia.

01. §. Ha pedig egy vagy két falubeli tiltakozása ellenére a faluban mégis letelepedni merészel, akkor eljárást kell indítani ellene, és ha nem akarna távozni, a megindító, így szólítsa fel tanúk jelenlétében a vándorlót: „Közlöm veled, hogy ezen az éjszakán e helységben, mely a császári törvény szerint él, még megmaradhatsz, azonban felszólítalak, hogy tíz éjszaka elteltéig távozzál a faluból.” Azután a tíz éjszaka elteltével ismét menjen el hozzá, és szólítsa fel, hogy további tíz éjszaka elteltéig távozzék. Ha még akkor sem akar távozni, újabb tíz éjszakát engedjenek neki, hogy így a harminc éjszaka kiteljen. A harminc éjszaka leteltével gárdistát lehet hívni, akinek kötelessége eltávolítani az illetőt. A vándorló büntetése: 100Đ / 1000₦, vagy ha ellenkezik, akkor akasztás.

02. §. Ha azonban úgy költözik be, hogy négy hónapon belül senki sem szólalt fel ellene, maradjon ott minden háborgatás nélkül, mint a többi falubeli.

V. Öröklés

00. §.  A yutori polgárok 15 éves kortól válhatnak örökössé.

01. §. Minden esetben a legidősebb gyermek örököl mindent: vagyont, rangokat, címeket, elismerést, házassági ajánlatot. A több gyermekes családok esetében a öröklésből kizárt utódok vagy előnyös házasságra lépnek, vagy munkába állnak. A nemesek esetében is előfordulhat a több gyermek, de ott főként tanult, intelligens személyekről van szó így belőlük kerülnek ki a gárdisták, városi követek, a bírók, a doktorok, a kutatók, a tanítók, a bankárok, a mérnökök, a felfedezők, a tudósok, stb.

02. §. Csak azon leszármazottak számítanak örökösnek, amelyek hivatalos okirattal rendelkező házasság berkein belül fogantak, vagy a vérszerinti apa elismerő nyilatkozatot tesz, különben a leszármazott nem részesedhet az öröklésből. A házasságon kívüli, illetve más nászából született gyermekeket is elismerhetnek örökösként, amennyiben gyámságot vállal a gyermek felett az örökhagyó.

 03. §. Az örökös lemondhat minden anyagi javáról - egy részéről nem, csak a teljesről -, ha azt közvetlenül a legidősebb testvérének, vagy a birodalomnak ajándékozza.

04. §. Ha valaki örökös nélkül hal meg, abban az esetben a vagyona visszaszáll a császári birodalomra, amelyet a hivatal kezel. A földbirtokokra embereket fizetnek meg munkásként, míg a házakat bérbe adják. A betakarított termény 40%-t a rászorulók megsegítésére fordítják, míg a többi a császári éléskamrába landol.

05. §. Ha valaki meghal, de az örököse nem töltötte be a 15. életévét, akkor az örökös 15. életévének betöltéséig a birodalom tulajdonába kerül minden. Egy tanult, pénzügyben jártas intéző kezeli addig is a vagyont. Az örökös ezen idő alatt gyermekházban (gyermekotthonban, másnéven árvaházban) lesz elszállásolva.

VI. Nagykorúság

00. §.  A yutori polgárok 15 éves kortól számítanak felnőttnek.

01. §.  A yutori polgárok felnőtté válásuk hónapja után felvételizhetnek először a yutori akadémiákon és a Breeshai városi egyetemre. 
Jelentkezés ára: 50Đ / 500₦. Okiratok ára: 100Đ / 1000₦

02. §.  A yutori polgárok felnőtté válásuk hónapja után felvételizhetnek először a gárdista kiképző központba, vagy a gárdaházakba.

03. §.  A yutori polgárok, ha szeretnének okiratot, a felnőtté válásuk hónapja után házasodhatnak meg.
Okirat ára: 70Đ / 700₦.

VII. Bank

00. §. Kölcsönfelvét esetén az adóslevélen szereplő záros határidőn belül meg kell fizetni a kölcsönvett összeget és azon felül még annak a 20%-t, a hitelező banknak két tanú aláírása kell, illetve a banknak kötelessége felmérni egy értékbecslővel, hogy pontosan mennyi összeget vehet fel hitelre az adott személy. Minden esetben kevesebbet, mint az összes vagyontárgyának és értékének együttes összege. 

01. §. Aki nem tudja teljesíteni az adóslevelében feltűntetett konkrétumokat annak a birodalmi birtokokon kell dolgoznia éhbérért a teljes adósság letudásának napjáig. 

02. §. Ha meghal az adós és még nem fizette ki a hitelező banknak a kölcsönt és a kamatot akkor két opció van: vagy az örököse fizeti vissza hosszabbított határidővel és magasabb kamattal, vagy az örökös lemond azonnal az összes vagyonáról és a birodalomnak ajándékozza minden örökségét.

VIII. Körözés és fejvadászat

00. §. Körözést csak és kizárólag maga a császár, az Ulcionis Diuine, a tanácsosok és a gárdafőnökök adhatnak ki.

01. §. A körözés okai a következők lehetnek: a perbehíváson való kötelezettség háromszoros megtagadása, a törvények megszegése - amennyiben rábizonyul és ennek ellenére elszökik -, egy, vagy több yutori polgár megölésének vádja esetén, illetve ha valaki megfenyegeti, vagy kezet emel Őcsászári fenségére.

02. §. A körözött személyekért járó jutalom 1700Đ / 17000₦. A jutalmat csak fejvadászoknak ajánlják fel, gárdatagoknak nem. A jutalom követelményei: a körözött személy halála, a körözött személy felismerhető feje, vagy az egész hullája és minden a körözöttnél talált értéktárgy, ruhanemű és egyéb eszköz. A körözött személyért járó fejpénz átadása bármelyik városi bankban megtörténhet.

03. §. A fejvadászok törvényenkívüliek, azonban a császárság elnéző velük szemben mindaddig, amíg szolgáltatásaikat csak és kizárólag a császárságnak ajánlják fel. Az első munka teljesítése után kapnak egy hivatali okiratot az aktuális banktól, hogy átvették a körözött személyt és annak minden ingoságát, plusz attól a hónaptól kezdve végérvényesen fejvadásznak minősül az a névszerinti személy, aki elvégezte a megbízást.

04. §. Az a fejvadász, aki nem egy körözött személyt öl meg, maga is körözötté válik.

 Vissza a tartalomjegyzékhez

 
Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Ismeretek
Friss bejegyzések
 
Jegyzetek

 
Legénység
Indulás: 2019-11-24